Most ülj le egy percre itt, a teraszon és nézd meg kívülről a házat!
A ház tagolása tipikusan Veszprém-megyei szoba-konyha-szoba(-kamra). A két szobán jó eséllyel két vagy több (rokon) család osztozott, a konyha közös lehetett. A mostani fürdőszoba valószínűleg kamra volt, és a jelek azt mutatják, hogy később toldották a házhoz. Bár nem volt szokás utólag pincét toldani, itt mégis ez történhetett: a falon látható (most belső) ablakok, és a fürdőszobát a nappalitól elválasztó fal vastagsága arra utal, hogy ez a fal eredetileg külső fal lehetett. Hogy a pince kizárólag ez alatt a helyiség alatt van, szintén arról tanúskodik, hogy utólag épült a házhoz.
A kertbeli fedett terasz az utolsó felújításig disznóól volt, a kert közepén 20 éve még trágyadomb állt.
Itt kell szót ejtenünk arról, hogy a falu lakóházai nagyrészt egykorúak. A veszprémi püspök által hozatott sváb jobbágyok hozták magukkal a terméskőből építkezés kultúráját, azelőtt paticsfalú talpas házakban vagy sövényházakban laktak a csicsóiak.
Hogy miért haragudott meg a falu földesura, a püspök a csicsóikra és miért zavarta el őket a faluból, „kibecsültetve” őket a házaikból, arról többet is olvashatsz H. Csukás Györgyi: Balatoncsicsó épületei a 18. században c. írásában – vagy az utolsó kód mögé rejtett szövegben, ami a nappaliban van.
